Az utóbbi időszakban rendre jó híreket kapunk Bőle Lukácsról a Kaposvári Rákóczi FC korábbi játékosáról, aki jelen pillanatban a román élvonalban rúgja a bőrt a CSMS Iașiti együttesénél. Döcögősen indult a külföldi kaland, azonban úgy fest, hogy a szezonból végezetül sikertörténet kerekedik. A FociClub.hu-nak adott interjújában Lukács neszélt a kezdetekről, a kaposvári évekről és jelenlegi helyzetéről egyaránt.
- Sokan nem tudják rólad, hogy Marcaliból egyenesen nem a Rákóczihoz vezetett az utad, hanem a Fővárosba. Az MTK-nál töltöttél egy rövid időszakot, mielőtt Kaposvárra kerültél. Mi történt Budapesten, miért nem tartott meg a klub?
- Még általános iskola végén, jártam fenn az MTK-nál próbajátékon. Három nap után mondták, hogy kellek, költözzek fel Pestre és már ott fejezzem be a 8. osztályt. Ezt a szüleim és én sem szerettem volna, ezért Marcaliban fejeztem be a sulit, így csak mérkőzésekre utaztam fel hétvégente, az edzéseket otthon végeztem. Mondanom sem kell, hogy így nem könnyű beilleszkedni egy csapatba, főleg nem 13-14 évesen. Fél évet játszottam ott és nem is a posztomon szerepeltettek, bal hátvédet játszottam. Nyáron szakágvezetőt váltottak, hoztak több válogatott játékost, így mennie kellett jó pár játékosnak. Én is köztük voltam. Ezek után kerültem Kaposvárra.
- Profi karriered kissé döcögősen indult, első éveidben csupán epizódszerepet kaptál Kaposváron. Nem gondolkoztál ezidőtájt a váltáson?
- Nyilván 18 évesen mikor felkerültem örültem neki, hogy az NB I-es csapattal készülhetek. A későbbiek folyamán aztán úgy érzem, nem kaptam meg a kellő bizalmat és lehetőséget, és sérülések is hátráltattak. Gondolkoztam én a váltáson, de úgy nem könnyű, ha az ember keveset játszik. Meg igazából én a Rákócziban szerettem volna bizonyítani, elsősorban magamnak, és azoknak az embereknek akik nem hittek bennem és másokat preferáltak akkoriban, akik azóta ki tudja hol vannak...
- A tavalyi szezonban aztán már több lehetőséget kaptál, stabil alapembere voltál a csapatnak, mely végül kiesett az élvonalból! Hogyan élted ezt meg?
- Nagyon rosszul éltem meg a kiesést. A város és a szurkolók megérdemelnék az az NB I-ess csapatot. Nekem pont lejárt a szerződésem a szezon végén, de egy-két csapattársamat, barátomat nagyon sajnáltam, akik többre hivatottak, minthogy most az NB II-ben harcoljanak a bentmaradásért.
- A kiesés után minden áron távozni szerettél volna a Rákóczitól, vagy benne volt a pakliban a maradás?
- Szerettem volna továbblépni, egy percig sem gondolkodtam a maradáson. Mindenképpen külföldre szerettem volna menni, de ha ez nem sikerült volna akkor maradni az NB I-ben.
- Végül a román élvonalban szereplő CSMS Iașit választottad! Voltak más lehetőségeid is ?
- Volt 4-5 NB I-es ajánlatom és egy külföldi ezen kívül egy másik országból. A menedzserem által jött ez a lehetőség Iasiból. Az akkori edző, híres ex-játékos Marius Lacatus szerette volna nagyon hogy ideigazoljak. A román bajnokság erősnek számít és sok másik országból figyelemmel kísérik. A menedzserem győzött meg végül hogy ez egy jó lehetőség lehet.
- Nehézkesen indult a romániai kaland, ám mostanság nem panaszkodhatsz! Stabil kezdőembernek számítasz, a csapat jó úton halad a bennmaradás felé, a védelem pedig kőfalként szuperál. Mi változott a szezon második felében?
- Az utolsó felkészülési mérkőzésen, két héttel a bajnoki rajt előtt megsérültem. Két hónapot kellett kihagynom, úgyhogy nagyon nehezen indult. A csapat a kezdeti eredménytelenség miatt átélt két edzőcserét, s végül a harmadik edző, az olasz Nicolo Napoli hozta meg az áttörést. A csapat elkezdett mérkőzéseket nyerni az ősz vége felé, majd a télen csináltunk egy jó felkészülést, mind fizikailag, mind taktikailag rendbe szedte a csapatot a szakmai stáb.
- Mi eddigi legjobb élményed a CSMS Iași játékosaként?
- A Dinamo Bucuresti elleni meccs, amin győztes gólt rúgtam. De szívesen emlékszem vissza az ősz végi időszakra, amikor stabil emberré váltam, és az általam legjobban kedvelt pozícióban játszhattam, a csatár mögött. Remélem nemsokára azt mondhatom hogy a legjobb élményem, amikor eldőlt, hogy bennmarad a csapat az élvonalban.
- Milyen a román pontvadászat? Hasonlítsuk egy kicsit össze a magyarral!
- A román élvonal főleg fizikálisan erősebb véleményem szerint. Nagyobb az iram, minden labdáért meg kell harcolni. Ezenkívül minden csapatban vannak technikailag is kiemelkedő tudású játékosok. Az új stadionok miatt, amik az utóbbi években épültek és a következőkben fognak, Magyarország jobban áll, viszont a szurkolók számában már nem. Itt nagyon szeretik a focit, és a média nagyon sokat foglalkozik vele.
- Romániában nem igazán szeretik a magyarokat, ahogyan ez fordítva is igaz egyes rétegekben! Ilyen jellegű negatív élményed van már?
- Nekem egyáltalán nem volt ilyen élményem. Játékosként tekintenek rám, nem számít hogy honnan érkeztem. Az első pillanattól befogadtak. A pályán kívül sem tapasztaltam semmi negatív dolgot.
- Jó szereplésed akár a lehetőségek kapuját is megnyithatja, nemsokára kinyitja kapuit az átigazolási piac! Mi lesz a folytatásban, vannak-e konkrét érdeklődőid?
- Vannak konkrét érdeklődők, de még nem foglalkozom ilyesmivel. A lényeg, hogy bennmaradjon a csapat, erre koncentrál mindenki most nálunk.
Őszi Ádám
