2016. február 8., hétfő

A szemünk előtt alakul át a futballtárkép

Új impulzusok érkeznek a labdarúgásba, avagy soha nem látott és tapasztalt mennyiségű és mértékű keleti tőke áramlik a sportágba. Katar és az arab országok már nem "menőek", két új célállomás létezik USA és Kína személyében. Megindult a modernkori labdarúgás globalizációja, vagy a szakmai szempontok le vannak sz@rva, ha dől a pénz és épül az amerikai álom...!

Nyilván valóan a felvezetőben megfogalmazott szövegre gyorsan rá lehetne cáfolni, mondván Németh Krisztián éppen most választotta az arab futballvilágot az Egyesült Államok helyett, vagy éppen megemlíthetjük Xavi klubváltását. Ám Katar immáron nem első számú célpont a pénzéhes, vagy éppen a levezetni vágyú futballisták körében. Persze kivételek mindig voltak és lesznek.

Valami megindult, korábban csak egy-egy levezetni vágyó sztár választotta az MLS-t, mostanra azonban felgyorsultak az események. Vannak tengerentúli, vagy éppen keleti klubok, melyek fel tudják venni a pénzügyi versenyt az európai sztárklubokkal, s a top ligák kis és középcsapatainál jóval vonzóbb paramétereket tudnak ajánlani egy-egy játékosnak. Immáron nem csak a veterán korba lévő labdarúgók hagyják el Európát, egyre több az ereje tejében lévő sztárfocista, aki a pénzt a szakmai érdemek elé helyezi. Az európai klubok pedig asszisztálnak, hiszen olyan ajánlatokkal bombázzák őket, melyet más európai csapatok az életben nem tennének meg egy-egy labdarúgóért.

Leszögezendő, hogy az amerikai és a kínai modellt két külön lapon kell kezelni, a két bajnokság az MLS és a Super League felépítése és szabályozása teljesen más. Kínában egyelőre nincsenek korlátok, s őrült költekezés kezdődött meg. Soha ennyi sztárjátékos nem áramlott még a bajnokságba, míg az amerikai liga nagyon összetett és ellenőrzött szabályrendszeren alapszik. Korlátozott a sztár fizetésű játékosok száma csapatonként, s a klubok közel sem adnak horribilis összegeket játékosokért. Az MLS szakmai szempontból is egyre vonzóbb, míg a kínai liga egyelőre csak felvásárló szerepkörben tett le valamit az asztalra. 

Sokakban felvetődő kérdés, hogy mikor billenhet át a mérleg nyelve, Európa ezt meddig képes eltartani, menedzselni!? Meddig mondjuk azt az MLS-re, hogy a legdinamikusabban fejlődő liga és hol van a határ, amikor topligává válhat, ha egyáltalán válhat azzá valaha!? Kínára pedig ráaggathatjuk a legdinamikusabban költekező pontvadászat titulust. Vajon ennek hosszú távon is meg lesz az eredménye, vagy csak jó adag pénzt vesznek ki a sztárjátékosok a csapatok kasszáiból?

Sok-sok kérdés merül fel, egyet azonban leszögezhetünk, a szemünk előtt alakul át a világ futballtérképe, s ezen két szegmenssel számolni kell, beszélni kell róluk, olyan szintre értek, hogy már nem férnek be a szőnyeg alá. 

Végezetül pedig nézzük meg, hogy mi is történik, történt az MLS-ben és a Super League-ben a jelenben és az elmúlt években. Hol tartanak a folyamatok, mennyire gyorsultak fel, milyen összegek cseréltek gazdát és kik is játszanak ezekben a pontvadászatokban.

USA - MSL

A tavalyi szezonban, az elmúlt esztendőben rengeteg szó esett az MLS-ről. A liga megkapta a leggyorsabban fejlődő bajnokság logót a köznyelvben, mely szakmai elismerés a legnagyobb kritikus a szurkoló részéről, emellett pedig soha nem látott mennyiségű európai sztárfocista áramlott a pontvadászatba. Az elmúlt hetekben azonban szinte mindenkinek a tekintete Kína felé fordult, ennek pedig meg van az oka.

Előbb azonban ugorjunk vissza jó pár esztendőt az időben. Korábban is voltak levezető sztárfocisták, akik az MLS-be igazoltak, majd David Beckham Los Angelesbe szerződése egy mérföldkő volt. Addig soha nem tapasztalt mértékű európai futballszurkoló látókörébe került bele az MLS! Ezt követően Thierry Henry volt a következő ilyen igazolás, sokak nagy kedvence A New York Red Bulls színeiben lőtte a gólokat. A folyamat pedig felgyorsult, a korábbival ellentétben megsokszorozódott az ilyen kvalitású labdarúgók száma a ligában 2015-ben. Színre lépett a New York City FC és az Orlando City, megérkezett David Villa, Kaká, majd pedig Frank Lampard és Andrea Pirlo is erre az ösvényre lépett. Didier Drogba mellett az Anfield legendája Steven Gerrard is a tengerentúlon kötött ki. A legnagyobb megdöbbenést azonban Sebastian Giovinco keltette, ugyanis sztár titulussal rendelkező, ereje tejében lévő labdarúgók nem hagyták el addig Európát egy MLS csapat hívó szavára. A folyamat egyébként nem szakadt meg, nemrégiben Ashley Cole és Nigel de Jong is hátat fordított az öreg kontinensnek és a Galaxy dresszét öltötte magára.

Fontos hangsúlyozni, hogy Kínával ellentétben itt nem röpködtek óriási átigazolási összegek, az MLS klubok fizetés területén nyújtanak kiemelkedőt, megfelelőt. Illetve a tengerentúl, az amerikai álom, New York, Los Angeles, mind mind vonzó. S, hogy miért nem szabadult el a "pokol" úgy mint a Super League csapatainál? A választ egyszerű, az amerikai profi labdarúgó-bajnokság szabályrendszerében keresendő, mely megköti, hogy hány sztár fizetéssel bíró labdarúgója lehet egy csapatnak. 

Európából érkező, kiemelkedő labdarúgók az MLS-ben jelenleg:
Los Angeles Galaxy: Robbi Keane, Steven Gerrard, Nigel de Jong, Ashley Cole
New York City: David Villa, Frank Lampard, Andrea Pirlo, Iraola
Montreal Impact: Didier Drogba
New York Red Bulls: Shaun Wright-Phillips
Orlando City: Kaká
Seattle Sounders: Obafemi Martins 
Toronto FC: Sebastian Giovinco

Emellett pedig számos amerikai válogatott labdarúgó játszik az MLS-ben ahelyett, hogy egy Európai csapatban rúgná a bőrt. Pedig a lehetőségeik meglennének. Egy szó mint száz, az MLS szakmai tekintetben jó irányba halad, akik ismerik és követik a ligát, azok látják, hogy egyre színvonalasabb a játék, a liga. 

Kína - Super League

Kína ezidáig nem sok mindent tett le a labdarúgás területén, az európai futballszurkoló nem sokat tud az élvonaláról a Super Leagueről. A 2012-es esztendő ilyen szempontból mérföldkő volt, ekkor mindenki megtanulta a Shanghai Shenhua nevét. Didier Drogba volt az első fecske, majd pedig követte őt Nicolas Anelka. A kaland szép volt, jó volt, ám elmúlott. Ezt követően mondhatni csönd honolt Európától keletre. Kaptunk híradásokat a Guangzhou Evergrande sikereiről és egyeduralmáról, arról, hogy Marcello Lippi milyen munkát végez a gárda élén és hogy van egy Elkeson nevű brazil, aki rugdossa a gólokat, de igazából semmi több. Egy esztendeje ilyenkor már mindenki pedzegette azt, hogy Kínában valami megindult...! Volt tehát előszele a jelenkor eseményeinek.

Az első meglepetés 2015 januárjában Alan kínai szerepvállalása volt. A Red Bull Salzburgban futószalagon gyártotta a csatár a gólokat, s számos európai csapat elvitte volna, ő azonban a Guangzhou Evergrande gárdáját választotta. Alaphangon ezzel semmi gond nincsen, ám a 11,1 millió eurós vételár sokakat megdöbbentett. Aztán egyetlen egy nappal később a brazil válogatott Paulinho leigazolását is bejelentette a Guangzhou Evergrande. A sokak által csábított akkori Tottenham játékosért 14 millió eurót tettek le az asztalra. A játékosra várt valamelyik európai topcsapatnál egy jó szerződés, a labdarúgás csúcsa aa Bajnokok Ligája, ő azonban hátat fordított. Ugyanezen a napon még egy transzfert bejelentett a Guangzhou Evergrande, Ricardo Goulart személyében. A fiatal brazil remekül játszott a Cruzeiro mezében, s terítéken volt egy európai szerződés, az Atletico Madrid is szóba jött, ám végül nem lett semmi a dologból. A kínaiak 15 millió euró ellenében megszerezték a játékost. Történelmi két nap volt ez, a Guangzhou Evergrande 40 millió eurót költött, erre pedig az egész futballvilág felfigyelt. Még a januári időszakban Diego Tardelli is váltott, a sokak által kritizált brazil válogatott csatár a Shandong Luneng együttesét választotta, 5,5 millió eurót fizettek érte. Ez pedig megmutatta, hogy más csapatok is hajlandóak nagyobb összegeket megmozgatni egy-egy játékosért. Ráadásul az ausztrálok veterán kiválósága Tim Cahill is átjött az MLS-ből, igaz őt szabadon igazolta le a Shanghai Shenhua Didier Drogba korábbi csapata.

A nyári átigazolási időszakban is volt miről beszélnünk. Robinho is elhagyta európát, s szabadon igazolható játékosként aláírt a Guangzhou Evergrandéhez. Igaz ő most januárban elhagyta a csapatot, s jelenleg klub nélkül van. A Shanghai Shenhua Tim Cahill mellé akart még egy csatárt és szerzett is a korábbi Chelsea támadó Demba Ba személyében. A Besiktas 13 millió eurót kapott a szenegáliért. Pár nappal később a szenegáli válogatott csapatkapitánya Asamoah Gyan is Kanába szerződött, a Shanghai SIPG 9 millió eurót fizetett érte. Ezek az összegek már nem döbbentették meg a futballvilágot, ám ami eztán következett...!

A "jelenben" járunk, egy hónapja kezdődött meg a téli átigazolási időszak, mely Európában már le is zárult, Kínában azonban még február 26-ig tart, igaz a csapatok csak 13-ig nevezhetik a Bajnokok Ligája kereteket a csapatok. Gyakorlatilag senki sem számított arra, ami a mögöttünk álló időszakban lezajlott. A korábbi Bayer Leverkusen játékos Renato Augusto 8 millió eurós leigazolása a Beijing Guoan részéről nem volt kirívó, ám megjegyzeteltük, hogy egy újabb kínai csapat, mely nagyobb összeget tett le az asztalra egy játékosért. A 26 esztendős Elkesonról már korábban esett szó, a Guangzhou Evergrande gólgyárosa hatalmas meglepetésre ligarekordot jelentő összegért klubot váltott, s a jelenlegi legnagyobb riválishoz a Shanghai SIPG-hez írt alá 18,5 millió euró ellenében!!! Sokan felhördültek, mondván egy 4,5 millió euróra taksált labdarúgóról beszélünk. Ám senki sem gondolta, hogy a jéghegy csúcsa messze van. Az európai topligák átigazolási finiséhez érve aztán az AS Roma csatára Gervinho is aláírt, egy újabb csapat lépett a képbe. A Hebei China Fortune tavaly jutott fel a másodosztályból, tehát most újonc lesz, s mindjárt berobbantott egy 18 millió eurós transzferrel.
Egy nappal később január 27-én újra megdőlt a kínai átigazolási rekord, a Chelsea labdarúgója Ramires megegyezett a Jiangsu Sainty gátfájával. Egy újabb nagyot robbantó klub egy 28 millió eurós rekordösszeggel.

Európában topligáiban lezárult az átigazolási piac, Kínában azonban még vissza voltak a legdurvább események. Jackson Martínez érkezését bejelentette a Guangzhou Evergrande. Az Atletico Madridnál megbukó kolumbiai támadó laza 42 millió euróba került, ezzel pedig újfent megdőlt a kínai átigazolási rekord. Gyakorlatilag bejegyezni sem volt idő az új rekordot, s máris újfent megdőlt, s a mai napig ez van érvényben. A Jiangsu Sainty Ramires után Alex Teixeire játékjogát is megszerezte. A Shakhtar brazilját a Liverpool csábítgatta, ám az ukránoknak 3 millió euró nem volt elég, viszont 50 millióra már rábólintottak. Ezen transzferek mellett pedig eltörpült a korábbi brazil válogatott csatár érkezése, vagy említhetnénk Ersan Gülüm transzferét, a Besiktas és a török válogatott belső védője Gervinho csapattársa lett. Idő közben a magyar góllövőlista második helyezettje Digne is Kínában kötött ki.

Ami pedig még megdöbbentőbb, hogy kínai klubokon belül, kínai játékosok milyen összegekért váltottak. A következő nevek nem sokat fognak mondani, nekünk is újak voltak, ám a számokon van a hangsúly. Lu Zhang piaci értéke 100 ezer euró, a 28 esztendős hálóőr 9,8 millió euróért, tehát csaknem piaci értéke százszorosáért kelt el. Ez pedig nem egyedüli eset, másuk négy ilyen jellegű transzfert is fel lehet sorakoztatni. Eszetlen pénzszórás, felboruló piaci viszonyok...!

S, hogy hol van a történet vége? Nos, ahogyan említettük, a kínai csapatok még február 26-ig igazolhatnak. Pletykák pedig már vannak, már a nyárra is. Yaya Toure is Kínában köthet ki, mellette pedig Hulk is a célkeresztben van. A brazilért állítólag már egy 30 millió eurós ajánlat is befutott Szentpétervárra, ezt azonban elutasították. Emellett pedig Oscar is a kívánságlistán szerepel, a Chelsea braziljáért állítólag 75 milliós ajánlat futott be Londonba, ám a kékek nemet mondtak rá! Pletyka szinten beszélnek Sturridge, Ramos és Yilmaz lehetséges klubváltásáról is. 

Kiemelkedő labdarúgók a Super Leagueben jelenleg:
Guangzhou Evergrande: Alan, Paulinho, Goulart, Jackson Martínez,  
Shanghai SIPG: Asamoah Gyan, Elkeson
Shandong Luneng: Diego Tardelli 
Beijing Guoan: Renato Augusto
Shanghai Shenhua: Demba Ba, Tim Cahill
Jiangsu Sainty: Ramires, Alex Teixeira, Jó
Hebei China Fortune: Gervinho, 

Egy szó mint száz, Kínában a feje tetejére által a dolgok, s minden nagyon távol áll jelenleg a relativitás talajától. Nagy kíváncsisággal várjuk, hogy ez a tendencia folytatódni fog-e, vagy megszűnik, megreked. Egy azonban biztos, rengeteg szem fog szegeződni az elkövetkezendő évben Európa és a világ minden pontjából a Kínai élvonal mérkőzéseire. 

Őszi Ádám