Tegnap este a helyszínen tekintettem meg a Szlovénia-Magyarország
világbajnoki jégkorongmérkőzést. Rendkívül színvonalas
létesítménykomplexum fogadta a szurkolókat , a mintegy 1500-2000 magyar fanatikust.
A pozitívumok sajnos itt ki is merültek…
A mérkőzés közben rendőri atrocitás értre a magyar
szurkolókat értelmetlen módon, hiszen nem történt rendbontás a lelátón.
Érdekes
volt a kommandós beavatkozás, mivel elég brutális módon rángattak ki a
szektorból két szurkolót. Öt, szekrény hátú, fekete ruhás esett neki
honfitársunknak, a helyzethez nem illő agresszivitással. Ilyen alapon
tucatszám vihették
volna a szlovéneket, melyek a játékot zavarni, próbálták, például úgy,
hogy nemzeti papírzászlóból
hajtogatott repülőket próbáltak a jégre juttatni.
A mérkőzést megelőző percekben a szlovén
közönség meglepődve, dermedten figyelt fel arra, hogy mennyi magyar foglal
helyet a lelátón, és bizony nagyon "leszurkolják" őket. Hazai pályát teremtett
volna a magyar szektor Sofronéknak de, a speaker rendkívül felháborító módon
minden egyes magyar rigmus erősödésekor feltolta a sajátos szlovén slágerek hangerejét, hogy
véletlenül se hallatsszon semmi a magyar szurkolásból.
Meglepett bennünket a szlovén közönség, azért is mert arra számítottunk,
hogy - mint volt Jugoszláv tagállam, őrizve a virtust, - félelmetes hangulatot
teremtenek, és majd végig hajtják nemzeti csapatukat. Ez abszolút nem így történt, a
fő szurkoló a már említett speaker volt. Össze sem lehet hasonlítani a szlovént az igazi délszláv (horvát, szerb)
közönséggel. A lelátó csak akkor hallatta a hangját, ha valami történt a kapuk
előtt, illetve ha a hangosan bemondó szurkolásra biztatta őket. Egyébként a várt őrült biztatás, hangulat elmaradt.
Ja, még valami pozitívum: a szlovén sör finom.....csak kicsit drága!
Szerző: Őszi Ádám